Egyéni vállalkozóként melyik adózási módot válasszam? Vállalkozói jövedelem szerinti, átalányadó, vagy KATA? Számoljuk ki!
Az alábbiakban áttekintjük a három adózási mód működését, az érthetőség kedvéért nem teljeskörűen. Minden példában 12.000.000 Ft bevételt és 40% (4.800.000 Ft) költséget veszünk figyelembe, hogy az összehasonlíthatóság biztosított legyen. Nézzük, mekkora adóteherrel számolhatunk a különböző esetekben.
1. A vállalkozói jövedelem szerinti adózás
A vállalkozói jövedelem szerinti adózás egy tételes költségelszámoláson alapuló rendszer. Leegyszerűsítve az összes bevételből tételesen (számlával, vagy egyéb bizonylattal igazoltan) levonjuk a törvény által elismert költségeket, a vállalkozói kivétet és így megkapjuk az úgynevezett vállalkozói adóalapot.
A vállalkozói jövedelemadó kiszámítása
Az egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelem szerinti adózását a törvényalkotók a társas vállalkozások adózásával szinkronban alkották meg. A bevételekből levonjuk az elismert költségeket és megkapjuk a vállalkozói adóalapot, amire felszámítjuk a 9%-os vállalkozói adót Az adó megfizetése után a megmaradt jövedelem még osztalékként is leadózik, mert az egyéni vállalkozóként (a társas vállalkozásokkal ellentétben) nem lehet az eredményt felhalmozni, bent hagyni a vállalkozásban. Tulajdonképpen ez az egyik legnagyobb hátránya ennek az adózási formának. Nézzük meg egy leegyszerűsített ábrán keresztül, hogyan jutunk el a leadózott jövedelemhez.
A megtermelt profit három adóalapon is keresztülmegy:
- először a vállalkozói kivét adózik (mint egyfajta munkabér), ami a vállalkozói jövedelem számításakor elismert költség
- majd a bent hagyott profit a következő szinten, mint vállalkozói jövedelem (amit a vállalkozói adó megállapítása és megfizetése után kapunk)
- végül a harmadik szinten, a megmaradt jövedelem, mint osztalék is leadózik.
A társas vállalkozásokkal szinkronban az osztalék megállapítása és megfizetése gyakorlatilag megegyezik, azzal a kivétellel, hogy az egyéni vállalkozó számára a teljes vállalkozói jövedelem kötelezően osztalékká válik az adóév zárásakor (ellentétben a társas vállalkozásokkal ahol az osztalékfizetés lehetőség).
A vállalkozói osztalékalapot 15% SZJA és 13% SZOCHO terheli ( a SZOCHO adófizetési éves felső határig, 2023-ban 723.840 Ft).
A vállalkozói kivét összegének hatása a fizetendő adókra
Ha megvizsgáljuk a három adózási szintet akkor megállapíthatjuk, hogy van egy fontos tényező, ami jelentős szerepet játszik abban hogy mennyi adót kell fizetnünk. A vállalkozói kivét összege havonta szabadon meghatározható a vállalkozó által. Így gyakorlatilag minél több kivétet veszünk fel, annál kevesebb adóalapot hagyunk a vállalkozói jövedelemadó és az osztalékadó számára.
Nézzünk egy példát, mi történik ha nem veszünk fel vállalkozói kivétet és mi történik ha a lehető legnagyobb összeget fizetjük ki, anélkül hogy veszteségesek lennénk (éves adatok):
Fontos, hogy amennyiben nem veszünk fel vállalkozói kivétet, a törvény szerint akkor is meg kell fizetnünk havonta legalább a minimálbér után a 18,5 %-os TB járulékot és a 13 %-os SZOCHO-t.
Mivel főállásúak vagyunk, ez azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási törvény alapján, legalább egy jogviszonyunkban meg kell fizetnünk a minimum közterheket.
A 15%-os SZJA-t csak akkor kell fizetnünk, ha kivétet veszünk fel. Ebből következik, hogy mindenképp javasolt legalább a minimálbér (tevékenységtől függően garantált minimálbér) összegű vállalkozói kivét (amennyiben van rá fedezet), hisz a közterheket így is úgy is meg kell fizetnünk.
Látható, hogy az utóbbi esetben kb. 370.000 Ft-al nagyobb adózott jövedelmet tudunk kivenni a vállalkozásból.
Kinek éri meg a vállalkozói jövedelem szerinti adózás
Összefoglalva megállapítható, hogy a teljes leadózott jövedelemre vetített adókulcs rendkívül magas, a megtermelt eredmény majdnem felét teszi ki (47,97 % a második esetben, az első esetben kivét nélkül jóval magasabb, 60,12 %). Ezért ezt az adózás módot csak akkor érdemes választani, ha
- a bevételi mértéke miatt más kedvezményes egyéni vállalkozói adózási mód nem választható, viszont nem szeretnénk céget alapítani
- egyéni vállalkozóként olyan kedvezményeket szeretnénk érvényesíteni, amelyeket az átalányadóban vagy a KATA-ban nem tudnánk (például: beruházási, foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és adóalap kedvezmények)
2. Átalányadózás
Mi az átalányadózás?
Az átalányadózás egy bevételre vetített adózási forma. A törvény a bevétel egy meghatározott százalékát igazolás nélkül elismeri költségként. A bevételből ily módon levont költség képezi a jövedelmet ami az adó alapja.
Az általános, bármely tevékenység esetén alkalmazható költségátalány 40%, kedvezményezett tevékenység esetén 80%, vagy 90%. Ezzel az adózási móddal akkor járunk a legjobban, ha az alkalmazott költségátalánynál jellemzően alacsonyabbak a költségeink.
A jövedelmet – hasonlóan az előző adózási módhoz – SZJA, TB járulék és SZOCHO fizetési kötelezettség terheli. Van egy úgynevezett mentesített jövedelemrész, amely mentes az SZJA megállapítási és fizetési kötelezettség alól, viszont főállású adózó esetén a 18,5%-os TB járulékot és a (112,5% emelt adóalappal számítandó) 13%-os SZOCHO-t legalább a minimálbér (szakképzettséget igénylő tevékenység esetén garantált minimálbér) alapján meg kell fizetni.
A mentesített jövedelem összege az éves minimálbér fele, 2023-ban 1 392 000 Ft. Az adókat az úgynevezett göngyölítéses módszerrel kell megállapítanunk 2023-tól kezdve. Ez azt jelenti, hogy meg kell néznünk mennyi jövedelmet szereztünk az aktuális adóévben és hogy eddig mennyi közterhet fizettünk meg. Az adót pedig erre a különbözetre kell felszámítanunk.
Átalányadózás feltételei
Az átalányadózást az az adózó alkalmazhatja, akinek az éves bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, tehát 2023-ban a 27 840 000 Ft-ot, kiskereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér ötvenszeresét, tehát 2023-ban a 139 200 000 Ft-ot. Az összegek időarányosan értendők, vagyis aki év közben kezdi a vállalkozását, annak a működési napokra arányosított értékhatárral kell számolnia.
Az átalányadó levezetése
Mivel az adóalap megállapításához a törvény által alkalmazható költségátalányt kell figyelembe venni, annak segítségével nem tudjuk megállapítani a ténylegesen adózott jövedelmet. Ezért az I.-VI. sorok szemléltetik a ténylegesen felmerült költségeket (az ábra éves adatokkal számol). A példában az egyszerűség kedvéért most feltételezzük, hogy a valós költségeink megegyeznek az átalányban megállapított költséghányaddal.
Fontos, hogy a főállású adózónak meg kell fizetni a járulékokat legalább a minimálbér alapján (szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum alapján), ezért ez az adózási mód nem lesz olyan kedvező, mint a mellékállású átalányadózás esetén, amikor csak a ténylegesen megszerzett jövedelem után kell adóznunk.
Kinek éri meg az átalányadózás
Ahhoz, hogy megállapítsuk hogy az átalányadózással járunk-e a legkedvezőbben, figyelembe kell vennünk
- a ténylegesen felmerült költségek összege mekkora a költségátalány összegéhez képest
- a tevékenységünkhöz melyik költségátalányt alkalmazhatjuk
- a nettó jövedelemre vetített adóteher aránya kedvezőbb-e mint a többi adózási formáé
- tevékenységünkhöz kapcsolódóan milyen kedvezményeket vehetnénk igénybe ha nem átalányadózók lennénk
3. Az új KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója, 2022.09.01-től)
Az adónem lényege, választhatósági feltételek
A kisadózó vállalkozások tételes adója a tavalyi évben jelentős változáson ment keresztül. Az adózási mód lényege, hogy a kisadózó vállalkozás – kizárólag főállású adózó – egy havi 50.000 Ft-os tételes adó megfizetésével mentesül a TB járulék, SZJA, jövedelmet, vállalkozói osztalékot terhelő adók, valamint SZOCHO fizetési kötelezettség alól, így jelentősen leegyszerűsödik az adómegállapítás.A 18.000.000 Ft bevételi keret felett pedig 40%-os KATA többletadót kell fizetnie a keret feletti bevételre.
Az év közben kezdő vagy szünetelő vállalkozások számára ezt arányosítani kell, vagyis a keret egyenlő a működési hónapok számának és 1.500.000 Ft-nak a szorzatával.
Viszont fontos, hogy ÁFA tekintetében az alanyi adómentes korlát nem követte a KATA bevételi keret változását, az továbbra is 12.000.000 Ft.
A KATA adóalanyiság nem választható ingatlan bérbeadási tevékenységre, illetve nem származhat bevétel kifizetőnek (külföldi kifizetőtől sem) minősülő adózótól. Ez azt jelenti, hogy a kisadózó csak magánszemélytől szerezhet bevételt (kivéve taxis személyszállítási tevékenység esetén).
Előnyök-hátrányok
Az adónem előnye egyértelműen az egyszerűsített adómegállapítás és a kisebb adminisztrációs teher.
Hátránya, hogy például hitelfelvétel esetén a megszerzett bevétel csupán 60%-a minősül jövedelemnek. Valamint, hogy a nyugdíj és az álláskeresési járadék alapja 2023-ban havi 108.000 Ft, vagyis kevesebb, mint a minimálbér fele. Itt tehát fontos megemlíteni, hogy katásként eltöltött 10 év, kevesebb mint 5 év szolgálati jogviszonyt keletkeztet.
A KATA levezetése
Ha megnézzük a nettó jövedelemre vetített adóteher mértékét a többi adónemhez képest, akkor láthatjuk, hogy messze a KATA a legelőnyösebb. Ahhoz hogy eldönthessük ez az adózási mód-e a legkedvezőbb számunkra, úgy figyelembe kell vennünk,
- az ellátás alapja mennyire fontos számunkra,
- mekkora bevételre számítunk a tevékenységből,
- tevékenységünkhöz kapcsolódóan milyen összetételű vevőkörre számíthatunk
Összefoglaló
Ahhoz, hogy eldöntsük, melyik adózási módot válasszuk, összességében az alábbi tényezőket kell figyelembe vennünk, és ezek függvényében dönteni:
- árbevétel összege
- tevékenység jellege
- vevőkör szerkezete
- költségek összege, megoszlása
- főállású státuszunk változni fog-e a jövőben
- adminisztráció szempontjából egyszerűségre törekszünk vagy ez nem szempont
+1 ÁFA körösek leszünk vagy nem?