Mikor minősülök főállású egyéni vállalkozónak és miért fontos ez? Milyen adózási lehetőségek közül választhatok és hogyan minimalizálható az adófizetési kötelezettségem?
Amennyiben főállású egyéni vállalkozás indításán gondolkozunk, úgy több adózási mód közül is választhatunk, de előtte érdemes néhány fogalmat tisztázni. Az a vállalkozó személy minősül főállásúnak, akinek nincs legalább 36 órát elérő munkaviszonya, társas vállalkozói vagy egyéb biztosítottságot keletkeztető jogviszonya. A társadalombiztosítási törvény alapján ugyanis a magánszemélynek, akár egyéni, akár társas vállalkozó, legalább egy jogviszonyában meg kell fizetnie a törvény által előírt minimum közterheket.
Ez a következőképp néz ki a különböző adónemek esetén:
1.Általános vállalkozói jövedelem alapján adózó (tételes költségelszámolás)
Az egyéni vállalkozó köteles megfizetni a közterheket a vállalkozói kivét után (amely összege a vállalkozó által havonta szabadon megválasztható), de legalább (tevékenységének függvényében) a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján.
Ez tehát azt jelenti, hogy ha nem vesz fel vállalkozói kivétet, akkor is meg kell fizetnie maga után a minimálisan elvárt közterheket. Nincs éves bevételi értékhatár az adónem választás feltételei között.
2. Átalányadózó egyéni vállalkozó
Az átalányadózó a közterheket az átalányban megállapított jövedelme után fizeti meg( bevétel-törvény által érvényesíthető költségátalány=jövedelem), de legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján. Átalányadózást választhat akinek az éves bevétele az éves minimálbér tízszeresét (2023-ban 27.840.000 Ft-ot) nem haladja meg. Kiskereskedelmi tevékenység esetén pedig az éves minimálbér ötvenszeresét (2023-ban 139.200.000 Ft-ot)
3. Kisadózó egyéni vállalkozó (KATA)
A főállású KATA adóalany (2022. szeptembertől a mellékállású adóalanyiság megszűnt) a tételes adó megfizetésével kiváltja a minimális közterhek megfizetését. Tehát a havi 50.000 forintos adóval gyakorlatilag mentesül a járulékfizetés és az SZJA fizetés alól is. Viszont a korábbi adózási módokkal szemben éves szinten maximum 12.000.000 forint bevétel szerezhető. A értékhatárt meghaladó bevételrészre 40%-os adó fizetendő. Az adó alanya csak magánszemélyek részére értékesíthet (kivéve taxis személyszállítási tevékenység esetén).