A 2023-as évtől kezdve, az egyszerűsített iparűzési adó lehetőségei jelentősen átalakultak. A KATA adózók által alkalmazható tételes adóalap és a 8 millió forint alatti nettó árbevételű adózók egyszerűsített adómegállapítása kikerült a törvényből.
Helyette egy szélesebb kör kap lehetőséget az új úgynevezett tételes adó választására. Ez azt jelenti, hogy egy évben – árbevételtől függően – egy fix összeg megfizetésével választhatjuk, hogy mentesülünk a normál iparűzési adó kiszámításától és a bevallások benyújtásától. A KIVA szerint adózóknak megmaradt a lehetőség, hogy továbbra is alkalmazhassák a kisvállalati adó alapjának 120%-át.
Hogyan működik az új, sávos egyszerűsített adózás?
A törvény új fogalmat vezet be ezen a téren, vagyis kizárólag az úgynevezett “kisvállalkozó” választhatja ezt az adómegállapítási módot.
Az minősül kisvállalkozónak, akinek az évesített bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, vagy kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén a 120 millió forintot.
Az egyszerűsített adómegállapítás választásáról önkormányzatonként nyilatkoznunk kell az adott évre vonatkozóan legkésőbb május 31-ig az előző évről szóló iparűzési adóbevallásban.
A törvény 3 bevételi sávot határoz meg, amelyekre külön-külön határozza meg az alkalmazandó adóalapot. Itt figyelembe kell vennünk, hogy amennyiben településünkön kisebb az adó mértéke, mint 2% úgy a lenti összegeknél kevesebb adót kell fizetnünk.
Figyelemmel, hogy a lenti bevételeket egy évre időarányosan kell vizsgálnunk, az adó alapja az alábbiak szerint alakul:
ha 12 millió forintot nem haladja meg a bevételünk, akkor az adó alapja 2,5 millió forint – tehát 50.000 forint az éves adókötelezettség
12 millió forint felett, de 18 millió forintot el nem érve az adó alapja 6 millió forint – ekkor 120.000 forint az éves adókötelezettség
18 millió forint felett, de 25 millió forint (illetve a fent említett átalányadózó esetében 120 millió forintig) az adó alapja 8,5 millió forint – ami 170.000 forint iparűzési adónak felel meg
Bevételt az adott vállalkozóra vonatkozó törvény alapján kell értelmezni, tehát az szja. törvény hatálya alá tartozó vállalkozók tekintetében a befolyt bevétel, míg a számviteli törvény hatálya alatt álló adóalanyok esetében a számviteli törvény szerinti nettó árbevétellel kell kalkulálnunk. Mindkét esetben figyelembe véve a helyi adó törvény azon rendelkezéseit, miszerint a bevételt csökkentenünk kell a kapott jogdíjakkal, felszolgálási díjjal, jövedéki adóval, egyéb a törvényben felsorolt tételekkel.